Tüdőrákszűrés CT-vizsgálattal

Bár a hagyományos röntgennel végzett tüdőszűrés sem felesleges - hiszen a tüdőrákos esetek egy jó része így kerül felismerésre - van ennél pontosabb lehetőség is a tüdődaganatok kimutatására. Az alacsony dózisú, többszeletes CT-vel végzett tüdőszűrés hatalmas előnye a röntgennel szemben, hogy sokkal pontosabb: nemcsak az egy centiméternél nagyobb, hanem az ennél kisebb, néha még csak néhány millimétert elérő sejtszaporulatok is felismerhetőek vele. Vagyis, a tüdőrák a lehető legkorábbi stádiumában kimutatható így. A minél hamarabb történő felismerés a későbbi gyógyulás talán legfontosabb előfeltétele: a tüdőrákok jó része ilyenkor még műthető állapotban van, ami lehetővé teszi akár a teljes felépülést is. Amikor azonban a tüdőrákra már a tünetek hívják fel a figyelmet, akkor az esetek csak kevesebb mint 10%-a gyógyítható. A CT-vizsgálat rendszeres elvégeztetése különösen ajánlott azoknak, akik rendszeresen dohányoznak, hiszen bizonyított tény, hogy a dohányosok körülbelül 15%-a élete során tüdőrákban fog megbetegedni.

A tüdőrák férfiaknál az első, nőknél pedig a negyedik-ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta. Magyarországon évente 6-9000 új beteg kerül felfedezésre; 100 000 hazai lakosra 94 tüdőrákos férfi és 33 nőbeteg jut. Az előfordulás gyakorisága az ezredforduló óta a férfiaknál ugyan nem nő, a nők esetében azonban tovább növekszik. A tüdőrák első számú kockázati tényezője a dohányzás, így ennek elhagyása a megelőzés legfontosabb eszköze. A tüdőrák sajnos nemcsak a dohányosokat (és a passzív dohányosokat) fenyegeti: a betegség genetikai tényezők következtében is kialakulhat, illetve néhány egyéb ok miatt, mint például az azbesztnek való rendszeres kitettség vagy az erős légszennyezettség következtében. A levegőszennyezés miatt megjelent tüdőrákok arányáról egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok, így nem tudni, hogy a szennyezett városi levegőnek mekkora szerepe van a betegség kialakulásában.

A tüdőrák szűrésének jelenlegi eszközei a hagyományos tüdőröntgen, illetve a modern, alacsony dózisú, többszeletes CT-vizsgálat. Népegészségügyi szűrővizsgálatként ugyan egyiket sem alkalmazzák, de mindkettőnek fontos szerep jut a tüdőrák időben történő felismerésében. A CT-vel végzett szűrés jóval pontosabb, mint az 54-84% érzékenységgel jellemezhető mellkasröntgen-vizsgálat: a modern CT-k 95%-nál is nagyobb érzékenységgel szűrik ki a tüdődaganatokat. Ez azt jelenti, hogy mindössze 5% az esélye annak, hogy álnegatív leletet kapunk (vagyis nem jelez tüdőrákot a vizsgálat, holott az már jelen van).

A rendszeres CT-vizsgálatokat 40 éves kortól javasolt elkezdeni, és évente-háromévente ismételni. Alacsony dózisú, többszeletes CT-vel az Európában végzett szűrések 1-2,7%-ában derül fény a tüdőrák jelenlétére: ezek több mint háromnegyede még csak az első stádiumban van, így jól gyógyítható.

Hogyan készüljek fel a CT-vizsgálatra?

Viseljen kényelmes, nem túl szűk ruházatot, amelyben jól érzi magát. A fémtárgyak, például az ékszerek, a szemüveg, a hajtű vagy a műfogsor zavarják a röntgensugarak terjedését, így ezeket vagy hagyjuk otthon, vagy tegyük őket félre a vizsgálat idejére. Ha esetleg hallókészülékkel vagy más fogászati kiegészítővel is rendelkezünk, akkor a vizsgálat alatt ezektől is meg kell szabadulnunk.

Ha a CT során kontrasztanyag használatára is sor fog kerülni, akkor a vizsgálatot megelőző néhány órában ne fogyasszunk semmilyen ételt vagy italt. Erre akkor is szükség lehet, ha nem alkalmaznak kontrasztanyagot. (A radiológusok kontrasztanyagnak neveznek minden olyan anyagot, amely a puha szövetektől eltérő átlátszatlansággal - szakszóval opacitással - rendelkezik a CT-felvételen. Az opacitást százalékban mérik: a 100% jelenti a teljes átlátszatlanságot).

Hogyan végezzük CT-vizsgálatot?

A CT-vizsgálat sokban hasonlít a hagyományos röntgenvizsgálatokra. A CT ugyanúgy röntgensugarakat használ a tüdőrák felismerésére, mint a tüdőgondozók hagyományos röntgenkészülékeivel végzett tüdőszűrés, annál azonban jóval pontosabb.

A hagyományos röntgen esetében csak egy sugárnyalábot használnak, amelyet szemből irányítanak a mellkasunkra (a kétirányú felvételek esetében ugyanezt hátulról is megismétlik). A CT-vel végzett vizsgálatnál ezzel szemben több sugárnyaláb is pásztázza egyszerre a testünket, a visszaverődő elektromágneses sugármennyiséget pedig az ezek felfogására képes detektorok érzékelik. Ezek az érzékelők a vizsgálat során folyamatosan a testünk körül forognak, így pontosan megmérhető, hogy mennyi röntgensugárzást nyelt el a testünk, és mennyi verődött vissza.

Miközben a CT-készülékben fekszünk, a vizsgálóasztalt egy irányban és lassan mozgatják, hogy a tüdő teljes hosszáról elkészüljenek a megfelelő felvételek. A folyamatosan a testünk körül forgó sugárágyúból minket bombázó röntgensugarak így egy spirális alakzatot írnak le (ezért nevezik ezt a fajta vizsgálatot spirális vagy helikális CT-nek.) A nagy mennyiségű felvett adatot egy speciális szoftver segítségével dolgozzák fel, majd megalkotják belőle a tüdő háromdimenziós CT-felvételét. Ez a tüdő egyes síkjairól két dimenzióban felvett szeletekből áll össze, amely végül a számítógép monitorján jelenik meg. Mindez ahhoz hasonlítható, mintha egy vekni kenyeret egyenként felszeletelnénk, majd ezeket egymás mellé illesztve pontos és részletes képet kapnánk a kenyér belsejéről: a CT-vizsgálat során a tüdővel történik ugyanez.

A legújabb CT-készülékekkel már az érzékelő-detektorok egyetlen körbefordulása alatt is több ilyen "szelet" készíthető. Ezeket az eszközöket nevezik többszeletes CT-nek (angolul multislice CT, rövidítve MSCT). A többszeletes CT-k segítségével rövid idő alatt igen vékony (1,3 milliméteres) szeletek állíthatóak elő; ennek köszönhetően igen részletes lesz a tüdő röntgenfelvétele, és még nagyobb eséllyel ismerhető fel az esetlegesen jelenlévő tüdőrák, mint a korábbi technológiákkal. Intézetünkben többszeletes, alacsony dózisos CT-vel dolgozunk, amelynek sugárdózisa is jelentősen alacsonyabb, mint a hagyományos CT-készülékeké (a pontos sugárdózist lásd alább).

Mi a CT-vizsgálat haszna és mik a kockázatok?

A CT-vizsgálat haszna

A CT-vizsgálat gyorsan és rövid idő alatt elvégezhető, ami különösen előnyössé teszi az eljárást azok számára, akik nehezen tartják vissza a lélegzetüket (idősebb, legyengült páciensek vagy a különféle egészségügyi problémákkal küzdő vizsgálati alanyok). A CT-vizsgálat nem jár fájdalommal, nem igényel a szervezet életfolyamataiba történő komolyabb beavatkozást (nem-invazív) és emellett még igen pontos is. A CT-vel ezenkívül pontosabban elvégezhetőek azok a minimális beavatkozással járó mintavételi eljárások, amelyek a tüdőből történő szövetmintavételre szolgálnak (például tűbiopszia). A CT-vizsgálatot követően - a hagyományos röntgenhez hasonlóan - semennyi sugárzás nem marad vissza a szervezetünkben. A vizsgálat mellékhatásokkal sem jár, az alacsony sugárdózisos CT emellett jóval alacsonyabb sugármennyiséggel terheli meg a szervezetet, mint a korábbi, hagyományos mellkas-CT-k.

Kockázatok

Ha röntgensugárzás éri a szervezetünket, az a későbbi rákkialakulás szempontjából egy minimális, ámde létező kockázatot jelent. A CT-vel nyerhető előnyök - a kisméretű, hagyományos röntgennel észre nem vehető tüdődaganatok korai stádiumban történő felismerése - azonban bőven ellensúlyozzák ezt a kockázatot. Indokolatlanul természetesen nem kell túl sok CT-vizsgálatot végeztetni egymás után, hiszen ez már jelentősebb sugárterheléssel járna. Az évente egyszer elvégzett tüdő-CT azonban szinte egyáltalán nem veszélyes ebből a szempontból, hiszen ez még nem jelent komolyabb, potenciálisan rákkeltő sugárdózist. Ez a mennyiség a 3-5-szöröse egy kétirányú mellkasröntgen sugárdózisának, ami azonban még így csak akkora sugárdózist jelent, amennyinek nagyjából fél év leforgása alatt egyébként is mindenki ki van téve a kozmikus háttérsugárzás miatt.

Az alacsony dózisú, többszeletes CT-felvétel pontos sugárdózisa férfiaknál 0,6 millisievert (mSv), ami 3 hónapnyi kozmikus háttérsugárzásnak felel meg, illetve három darab, két irányból végzett mellkasröntgen sugárdózisával egyenértékű. Nők esetében a sugárdózis ennél valamivel magasabb, 1,1 millisievert. Ez nagyjából 5 hónapnyi háttérsugárzással, illetve 5 darab, két irányból végzett mellkasröntgen sugárdózisával egyenlő. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSv sugárzás az a mennyiség, amely már rákos elváltozások kialakulásához vezethet a szervezetünkben.

Terhesség

Nők esetében mindig informálni kell róla az orvost, ha bármekkora esélyünk is van a terhességre. A magzat ugyanis az első három hónapban a legérzékenyebb a sugárterhelés következtében kialakuló károsodásokra, ekkor tehát feltétlenül kerülendő a tüdő-CT. A vizsgálat elvégeztetése a terhesség későbbi hónapjaiban sem javasolt. Várandósan maximum akkor lehet indokolt mégis CT-t végeztetni, ha az anya egészsége valamely okból komoly veszélybe került. A szoptatás ideje alatt már lehet CT-zni, a kontrasztanyag beadását követően azonban legalább 24 órát javasolt várni a következő szoptatással.

Gyermekek esetében sem javasolt a tüdő-CT, bár ez rákszűrési jelleggel egyébként sem indokolt náluk. Gyermekeknél csak azokban az esetekben javasolt tüdő-CT-t végeztetni, ha ez elkerülhetetlenül fontos egy már jelenlévő tüdőbetegség diagnózisának felállításához.

A CT-vizsgálat előnyei a hagyományos tüdőröntgennel szemben

Az alacsony dózisú, többszeletes CT-vizsgálat legjelentősebb előnye a hagyományos röntgenvizsgálattal szemben, hogy sokkal pontosabb. Míg a mellkasröntgen-felvételek érzékenysége mindössze 54-84%-os, addig a modern CT-készülékekkel 95%-nál is nagyobb pontossággal ismerhetőek fel a tüdő rosszindulatú daganatai.

A CT-vel észrevehető tumorok mérettartománya ezen kívül jóval tágabb, mint a hagyományos röntgenek esetében. Míg a tüdőszűrő-állomásokon alkalmazott, régebbi típusú röntgenkészülékekkel csak az egy centiméternél nagyobb tüdőrákokat lehet kimutatni, addig az intézetünkben is használt többszeletes CT-vel az egy centiméternél kisebb, néha csak néhány milliméter nagyságú, korai stádiumú tüdődaganatokat is fel lehet ismerni.

Ez azért nagyon fontos, mert lehetséges, hogy évente részt veszünk ugyan a hivatalos tüdőszűrésen, és a kapott negatív eredmény birtokában nyugodtan megyünk haza, holott korántsem vagyunk egészségesek. Szervezetünkben apró, de lassan és folyamatosan növekvő tüdődaganat bújhat meg, amely a röntgenfelvételen sajnálatos módon nem látszik. Ekkor lehet igazán hasznos a CT-vizsgálat, hiszen a vele készített felvételeken az is észrevehető, ami egy röntgenen esetleg nem.

Egy néhány éve lefolytatott klinikai vizsgálat (I-ELCAP study) szerint a rendszeresen dohányzók évenkénti, többszeletes CT-vel elvégzett szűrésével 76-78%-os lett a még gyógyítható tüdőrákok aránya. A CT-vel nem szűrt páciensek daganatai ezzel szemben csak 5-10%-ban voltak gyógyíthatóak azt követően, hogy felismerésre kerültek.

A folyamatos (fél-másfél évente végzett) alacsony dózisos CT-vel felfedezett tüdőrákok 85%-a első stádiumú volt. Ezek a betegek a felismeréstől számított egy hónapon belül műtéten estek át, így nagy részük tíz évvel később is életben volt (a 10-éves túlélés értékei 88%-osak lettek). Ha a tüdőrákot nem ismerik fel ilyen korai stádiumban - a hagyományos tüdőröntgennel mindez nem lett volna lehetséges ekkora arányban - akkor ezek a betegek pár éven belül már nem éltek volna. Éppen ez történt azokkal a páciensekkel, akiket kiszűrtek ugyan a klinikai vizsgálatban, de valamilyen okból nem műtötték meg őket: ezekben az esetekben egyetlen beteg sem élte túl az öt évet.

A CT egy további, szintén fontos előnye a röntgenvizsgálattal szemben, hogy az alacsony dózisos, többszeletes műszerekkel 30-50%-ban lehet olyan elváltozásokat kimutatni, amelyek nem tüdőrákok, hanem a tüdő korábbi gyulladásainak ártalmatlan maradványai. Ha az ilyen eltérések aprók, akkor a pácienst 1 év múltán, ha pedig nagyobbak, akkor ennél gyakrabban hívjuk vissza kontrollvizsgálatra. Ha az elváltozás növekedést mutat a kontrollvizsgálaton, az a felismert képlet rosszindulatúságára is utalhat. Az eltérések alapos nyomon követésével azonban biztosíthatóvá válik, hogy az esetlegesen kialakuló tüdőrák a lehető legkorábbi stádiumban kimutatható legyen.

Kinek és mikor javasolt a CT-vizsgálat?

Dohányosok kivizsgálása

Az alacsony dózisú, többszeletes CT elsősorban talán azoknak javasolt a leginkább, akik rendszeresen dohányoznak, és esetleg elhatározásuk ellenére sem tudnak felhagyni káros szenvedélyükkel. Ha Ön dohányos, de még nem tudott, esetleg nem is akar leszokni, ellenben mégis tenni szeretne valami a saját egészsége érdekében, akkor feltétlenül javasoljuk, hogy jöjjön el hozzánk egy CT-vizsgálatra. Ha ugyanis már kialakult Önnél a tüdőrák, akkor jelenleg a CT a legbiztosabb módja annak, hogy a daganat időben, lehetőleg még műthető állapotban felismerésre kerüljön.

A műthetőség korántsem mindegy: ha a tüdőrák még műthető és teljes mértékben eltávolítható állapotban van, akkor Önt jó eséllyel még meg lehet gyógyítani. Ezt követően persze mindenképp el kell majd hagynia a dohányzást, hiszen a tüdőrák - a többi ráktípushoz hasonlóan - szintén hajlamos a kiújulásra. Korábbi szenvedélyéről tehát le kell majd szoknia, a CT-vizsgálatnak köszönhetően azonban életben maradhat. Ha pedig nincs jelen elváltozás, akkor a következő CT-vizsgálatig szinte teljesen biztos lehet benne, hogy Ön nem tüdőrákos.

A CT-vizsgálat mellett arra is lehetősége nyílik, hogy hörgőinek állapotát is ellenőriztesse. A dohányzás következtében ugyanis nemcsak tüdő-, hanem hörgőrák is kialakulhat. Ehhez hörgőtükrözéses vizsgálatra van szükség, amelyet egy hajlékony eszközzel, a bronchoszkóppal végzünk. A hörgőtükrözés helyi érzéstelenítés mellett történik, így csak kis kellemetlenséggel - főképp köhögéssel - járhat, fájdalommal azonban nem. Igény szerint hozzáférhető az úgynevezett virtuális hörgőtükrözés is, amely - a tüdőszűréshez hasonlóan - szintén a többszeletes CT-vizsgálati technológián alapul. Ennek során egy speciális szoftver rajzolja meg a hörgőrendszer képét. A nagy pontosságú és szintén csak alacsony sugárterheléssel járó módszerrel a hörgőkön belüli legkisebb elváltozások is felismerhetőek és megítélhetőek. A virtuális hörgőtükrözés előnye, hogy olyan területeket is képes láthatóvá tenni, amelyek a hörgőkbe vezetett, hagyományos bronchoszkóppal nem mindig érhetőek el.

Kinek ajánlott még a CT-vizsgálat?

Egyes intézetek csak a magas tüdőrákkockázattal jellemezhető páciensek - elsősorban a dohányosok - CT-vel történő szűrését ajánlják. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a CT-vel felfedezett tüdőrákok 50%-a, vagyis közel fele a nemdohányzó pácienseknél kerül felismerésre.

Mindezek miatt azoknak is ajánlható a CT-vizsgálat, akik jelen pillanatban már nem dohányoznak rendszeresen, esetleg soha nem is dohányoztak. A tüdőrák ugyan a dohányzók körülbelül 15%-ánál biztosan kialakul (tehát nagyjából minden hatodik-hetedik dohányzónál), de az sem garancia a tüdőrák biztos elkerülésére, ha életünkben egyszer sem gyújtottunk még rá. Ennek oka, hogy a tüdőrák kialakulását a passzív dohányzás, továbbá genetikai tényezők, vagyis bizonyos génváltozatok egy vagy több példányban történő jelenléte is elősegítheti. A dohányzással persze még tovább nő ez a kockázat, de bizonyos mutációk előfordulása esetén akkor is kialakulhat tüdőrák, ha mi magunk egyáltalán nem segítettük elő a betegség megjelenését. (A genetikai tényezők tüdőrákban játszott szerepéről itt olvashat bővebben: A tüdőrák kialakulását elősegítő genetikai tényezők).

A dohányzáson és a genetikai tényezőkön túl létezik még néhány egyéb, bár jóval ritkább kockázati tényező is. Ilyen, ha valaki a munkája során rendszeresen érintkezik azbeszttel, ami a hajóépítő vagy egyéb építőipari munkások esetében fordulhat elő.

Szintén javasolt a CT-vel történő tüdőrákszűrés azoknál, akiknél a családban korábban már előfordult a betegség. A családi halmozódás ugyanis szintén olyan kockázati tényező, amelyre érdemes tudatosan is odafigyelnünk, ha el szeretnénk kerülni a tüdőrák kialakulását.

Tekintve, hogy a hörgőrák 40 éves életkor után exponenciálisan gyakoribbá válik, a CT-vel végzett tüdőszűrést 40 éves kortól javasolt elkezdeni, és évente, esetleg háromévente ismételni.

Kinek nem javasolt a CT-vizsgálat?

Nem javasolt a tüdő CT azon páciensek számára, akik:

• az elmúlt 3 évben egyéb okból elvégzett mellkasi CT-vizsgálaton jártak;
• akiknek az elmúlt 6 hétben lázas megbetegedésük volt;
• akiknél valamely mellkasi fejlődési rendellenesség van jelen;
• akik daganatos kórelőzménnyel rendelkeznek, vagyis korábban már volt valamilyen rákos megbetegedésük. (Ilyenkor azért nem javasolt ez a fajta tüdőszűrés, mert egy korábbi daganatos betegség esetén a CT sugárdózisa már nem feltétlenül elhanyagolható a korábbi daganat kiújulása szempontjából);
• nem ajánlott a CT-vizsgálat akkor sem, ha különféle tünetek, például vérköpés, mellkasi, illetve vállövi fájdalom van jelen nálunk.